![Távvezérelt Kucsák A Mentéshez? [Videó] Távvezérelt Kucsák A Mentéshez? [Videó]](https://i.sciencepurview.com/preview/tech/10090587-remote-controlled-roaches-to-the-rescue-video.webp)
Videó: Távvezérelt Kucsák A Mentéshez? [Videó]
![Videó: Távvezérelt Kucsák A Mentéshez? [Videó] Videó: Távvezérelt Kucsák A Mentéshez? [Videó]](https://i.ytimg.com/vi/DYUHjcrtI6w/hqdefault.jpg)
A kutatók kiborg rovarokat hoznak létre, amelyek egyszer megmenthetik a földrengés áldozatait.
Lehet, hogy a WALL-E robotja összebarátkozott egy csótánnyal, de az emberek nagyobb valószínűséggel viszolygással, mint örömmel reagálnak egy ember láttán. Másként éreznéd magad, ha egy összedőlt épületben vagy az enyémben rekednél, és a mentők csótányt küldtek volna be, hogy megtalálják? Egy kutatócsoport szerint ez hasznosíthatja a csótány furcsa túlélhetőségét olyan módon, amely valamikor az emberiség javát szolgálhatja.
A trükk az, hogy vezeték nélküli jeleket sugároznak a torta antennáira és más érzékszervekre, hogy a kívánt cél felé tereljék - mondja Alper Bozkurt, az Észak-Karolinai Állami Egyetem Elektromos és Számítástechnikai Tanszékének adjunktusa.
Bozkurt, Tahmid Latif doktorjelölttel együttműködve kommunikált Madagaszkárral sziszegő csótányokkal, hátizsáknak tűnő elektromos eszközökkel nyergelve őket. Minden rovar hátizsák tartalmazott egy vékony, merev, nyomtatott áramköri lapot mikrokontrollerrel, vezeték nélküli jelvevőt, miniatűr csatlakozókat a stimulációs elektródák csatlakoztatásához és egy lítium-ion polimer elemet.
"Amit csinálunk, az hasonló a lovagláshoz" - mondja Bozkurt. "[A] csótány természetesen jár, és a gátakat szimuláljuk impulzusok küldésével az antennájára. Antennájukat érintésérzékelőként használják, ezért az egyik oldalon történő stimulálás ezeket a rovarokat az ellenkező irányba tereli." Bozkurt és Latif a múlt hónapban mutatták be kutatásaikat az IEEE Engineering in Medicine & Biology Society 34. éves nemzetközi konferenciáján, San Diegóban, Kaliforniában.
Bozkurt és Latif a hátizsákokat a mágnesek segítségével rögzítették a csótákhoz, amelyeket a rovarok hátára ragasztottak. Apró rozsdamentes acél elektródák segítségével csatlakoztatták a hátizsák áramköri lapját a csónak antennáihoz, és a helyükre orvosi minőségű epoxival rögzítették Bozkurt szerint. A kutatók ezután vezeték nélkül küldtek elektromos impulzusokat a hátizsák vevőjére, amelyek vagy a bal, vagy a jobb antennát ingerelték.
Minél nagyobb az elektromos töltés, annál élesebben változtattak a csibék irányt. A kutatók azt mondják, hogy algoritmussal programozták a mikrovezérlőt a torta idegszövetébe indukált feszültség mennyiségének figyelemmel kísérésére annak érdekében, hogy ne károsítsák ezt a szövetet és ne reagáljanak a stimulációs impulzusokra.
A kutatók a távvezérelt csótányokat a kis méretű robotok alternatívájának tekintik. Az ilyen méretű robotok megtervezése nagyon nagy kihívást jelent, és Bozkurt szerint a csótányok az ellenséges környezetben való navigálás szakértői. "Biológiai autonómiával segítik őket a túlélésben, és ez, ha gondosan ellenőrzik őket, segítenek reagálni bizonyos forgatókönyvek bizonytalan és dinamikus körülményeire, például földrengés után a túlélők keresésére" - mondja. Bozkurt és Latif következő lépése a hátizsák miniatürizálása és a mozgás pontosabb irányításának megszerzése.
