A Nemzeti Korrupció Személyes Tisztességtelenséget Terem

Az árnyékos kormány befolyásolja polgárainak erkölcsi viselkedését.

Az egyik rossz alma elrontja a hordót, így tartják a mondást. De mi van akkor, ha maga a hordó korhadt?

Számos tanulmány kimutatta, hogy a társak etikátlan viselkedése növeli az emberek tisztességtelenségét a laboratóriumi vizsgálatok során. Sokkal nehezebb kivizsgálni, hogy ez a fajta befolyás hogyan működik társadalmi szinten. De pontosan erre vállalkoztak Simon Gächter, az angliai Nottingham Egyetem és Jonathan Schulz, a Yale Egyetem viselkedésgazdászai egy 2016 márciusában a Nature-ben megjelent tanulmányban. Megállapításaik arra engednek következtetni, hogy a korrupció nemcsak árt a nemzet jólétének, hanem alakítja polgárainak erkölcsi viselkedését is. Az eredmények kihatással vannak a korrupció elleni küzdelemre irányuló beavatkozásokra.

A kutatók a korrupció mértékét három széles körben használt mérőszám kombinálásával dolgozták ki, amelyek rögzítik a politikai csalások, az adóelkerülés és a korrupció szintjét egy adott országban. "Valóban széles indexet szerettünk volna kapni, amely a szabálysértések sokféle aspektusát tartalmazza" - mondja Schulz. Ezután kísérletet hajtottak végre, 23 568 résztvevő bevonásával. A résztvevőket arra kérték, hogy dobjanak ki egy kockát kétszer, és csak az első dobás eredményéről számoljanak be. A bejelentett számmal arányos pénzösszeget kaptak, de a hatos gurításáért semmit sem kaptak. Senki sem látta a halottat, így a résztvevők szabadon hazudhattak az eredményről.

Ha mindenki teljesen őszinte lenne a stoppolással kapcsolatban, az átlagos követelés 2,5, míg ha mindenki maximálisan tisztességtelen lenne, akkor az összes követelés 5 lenne. Azok a nemzetek résztvevői, amelyekben magas a szabálysértések gyakorisága (beleértve Grúziát, Tanzániát, Guatemalát) és Kenya általában többet követelt, mint az alacsony PRV-értékű országokból, például Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Svédországból és Németországból, és az átlagos követelések korreláltak a PRV-értékekkel. Más szavakkal: minél korruptabb az ország, annál jobban felfújták az állampolgárok a jelentett számot. Ezeket az értékeket 2003-as adatok felhasználásával számolták ki, és a kísérleteket 2011 és 2014 között végezték, olyan résztvevőket alkalmazva, akiknek átlagéletkora 21 év volt, túl fiatal ahhoz, hogy személyesen befolyásolják a PRV besorolását, de elég idősek ahhoz, hogy társadalmi normák befolyásolják, ami arra utal, hogy a nemzeti korrupció szintje befolyásolta a résztvevők őszinteségét, és nem fordítva.

"Ezek a kutatók egy egyszerű csalási tesztet összekapcsolnak a valós viselkedéssel" - mondja Amos Schurr viselkedéstudós, az izraeli Negev Ben-Gurion Egyetem kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban. "Ezt még soha nem tették meg."

Biztatóan a kutatók megállapították, hogy az emberek tisztességtelenségének van határa, még akkor is, ha mélyen korrupt országokból származnak. A matematikailag elvárt szám köré csoportosulnak az állítások, ha az emberek a teljes hazugság helyett a tényeket keverik, hogy az első helyett a legmagasabb dobást jelentsék. "A világ minden táján az emberek őszinték" - mondja Schulz. Hajlamosak az „igazolható tisztességtelenség” szerint cselekedni, de úgy tűnik, hogy az igazolható mércéje kissé változik a szülőföld korrupciójának szintje szerint.

A klasszikus közgazdasági elmélet feltételezi, hogy az emberek maximalizálják nyereségüket, de az a megállapítás, hogy nem hazudnak egyenesen, illeszkedik azokhoz az elméletekhez, amelyek arra utalnak, hogy az egyéneknek pszichológiai ösztönzője van arra, hogy őszintének vallják magukat. "Versenyző erői vannak: pénzügyi ösztönzők és pszichológiai ösztönzők az őszinte önkép megőrzéséhez, amelyek kiegyensúlyozódnak" - magyarázza Schulz. "Könnyebb megőrizni a jó énképet, miközben korruptabb, ha sok korrupciót lát maga körül."

Az eredmények azt sugallják, hogy a rendkívül korrupt országokat nehéz lehet megváltoztatni, mivel polgáraikat a hűtlenséget lehetővé tevő normák alakították ki. Van azonban pozitív gyakorlati következmény is. A korrupció intézmények elleni célzása helyett jobban tehetjük, ha a fiatalokat célozzuk meg. "A hivatalos intézmények megváltoztatása nehéz lesz, de az intézmények emberekre támaszkodnak" - mondja Schulz. "Hosszú időbe fog telni, de szerintem érdemes út."